Az intelligencia ára

A mesterséges intelligencia ára több tényezőtől függ: (1) ”Milyen problémát kívánunk megoldani?”, (2) “Mennyire számításigényes az adott megoldás?”, (3) “Mennyi erőforrás-tartalék szükséges a rendszerbe a jövőbeli fejlesztési igényekre?”, valamint (4) “Mennyire optimális a kód?”.

A fenti felsorolásból látszik, a fejlesztő csapat nagyon nagy hatással lehet a felhasznált pénzmennyiségre. Habár a több általában jobb, a gazdasági életben a tőke szűkös erőforrás, így a fejlesztők sem költhetnek felesleges kapacitásokra.

A mesterséges intelligenciáról elmondható, egyszerűbb változatai nem kizárólag irodai számítógépes konfigurációkon képesek elfutni, hanem akár mikroszámítógépeken is. Ahhoz, hogy a szükséges erőforrásokat pontosan meghatározzuk, először a probléma elemzése szükséges. A probléma körülhatárolásához tartozik a megfelelő adathalmaz összeállítása, amely a tanulás alapját fogja képezni. Az alkalmazott modell is kulcsfontosságú. Nem érdemes például túl sok energiát pazarolni olyan adatokra, amelyek a végeredmény tekintetében 1% alatti befolyással bírnak. Ha túl sok ilyen adatot használunk, könnyen abba a hibába eshetünk, hogy sokkal nagyobb memóriára lesz szükség, vagy a tanulási folyamat jelentősen lassabb lesz. Amennyiben olyan folyamatot akarunk megtanítani a számítógépnek, amely hosszú távon is változatlan, nem szükséges jelentős erőforrástöbblet beépítése a rendszerbe. A kód optimalizálásán is rengeteg múlik. Ezért érdemes olyan fejlesztőkkel dolgozni, akik rendelkeznek a szükséges tudással és tapasztalattal. Sok pénz spórolható úgy is, hogyha az állandó fejlesztők mellé ideiglenesen külsős szakértő is csatlakozik az optimalizációs folyamat végéig.

A mesterséges intelligenciára épülő rendszerek a tanulás és felhasználás szempontjából két nagy csoportba tartoznak. Először a tanulás történik, majd utána a betanított modell alkalmazza a tudást. Összességében elmondható, a tanulás sokkal lassabb és erőforrás-igényesebb, mint a mindennapi működés. Kisebb cégek esetén nem érdemes a betanításhoz méretezni az erőforrást, mert utána csak üresjáratban fog működni. Ilyenkor hasznos a betanításhoz szervert bérelni, vagy olyan fejlesztőket megbízni, akiknek rendelkezésükre áll a betanításhoz szükséges kapacitás. A különbség az eszközök árában akár háromszázszoros is lehet.

Egyszerűbb feladatokat, mint például munkahelyen objektumvédelem, vagy arcfelismerős beléptetőrendszer már egy kis mikroszámítógép is el tud látni, melynek költsége 20-30.000 forint körül van. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen rendszer tökéletesen integrálható egy robotizált környezetbe is, amely képes vezérelni a sorompót, statisztikákat és jelentéseket készíteni, kapcsolni a fényeket, szervezni a munkarendet. Komolyabb, de még mindig közepes költségigényű rendszerek már telefonok fogadására is képesek, így tehermentesíteni tudják az ügyfelekkel vagy partnerekkel foglalkozó munkatársakat. Egy ilyen rendszer alapja már 150.000-400.000 forinttól összerakható. Szenzorok alkalmazásával a költségek növekednek ugyan, de még intelligensebb és a környezetre jobban reagáló mesterséges intelligencia alapú rendszer alkotható meg. A legtöbb, céges környezetben előforduló probléma nem indokolja a sok millió forintos eszközök beszerzését.